Méhen végzett műtétek

A nőgyógyászati műtétek – a probléma típusától függően - különböző műtéti módokon valósíthatók meg. Így beszélhetünk laparoszkópos műtétekről, amelyek során a hasüregben törénnek a terápiás beavatkozások, hiszteroszkópos beavatkozásról, azaz méhtükrözésről, amelynek során a hüvelyen át jutunk el a méhüregbe, illetve olyan helyzet is létrejöhet, amikor nyitott hasi műtétek elvégzésére van szükség. 

Az alábbiakban a leggyakoribb méhen végzett műtétekről nyújtunk tájékoztatást.

Abrázió, azaz egészségügyi küret

Az abrázió vagy közismert nevén egészségügyi küret/méhkaparás (curettage) a leggyakrabban végzett nőgyógyászati beavatkozás. A műtét során a méhnyálkahártya eltávolításra, majd szövettani vizsgálatra kerül, miáltal mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú betegségek diagnosztizálhatóak. A küret bizonyos elváltozások esetén egyben gyógyító jellegű beavatkozás is.

A currettage rendellenes méhvérzések esetén lehet indokolt, általa a vérzészavar hátterében álló elváltozás azonosítható. A vérzészavar hátterében állhat:

• hormonális eltérések
• gyulladásos kórképek
• jó- és rosszindulatú daganatok

Diagnosztikus hisztereszkópia

A hiszteroszkópia során a méh belső üregét vizsgálják egy speciális endoszkóppal, a hiszteroszkóppal. Az eszközt a hüvelyen, a méhszájon és a méhnyakon át vezetik a méh üregébe.

A beavatkozás során alaposan megvizsgálható a méhnyálkahártya és méh szövetei, ezáltal kizárhatók vagy megerősíthetők a jó és rosszindulatú elváltozások.

Milyen panaszok esetén lehet szükség diagnosztikus hiszteroszkópiára?

Ha más, képalkotó diagnosztikai vizsgálat, például ultrahang, röntgen, CT, MR során felmerül valamilyen méhen belüli elváltozás gyanúja. Ilyenek lehetnek pl. a mióma, a polip vagy a tumor. Ha ismétlődő vetélések történnek, vagy meddőség esetén az okok felderítése érdekében szükséges lehet a diagnosztikus hiszteroszkópia elvégzése. Vérzészavarok esetén, különösen menopauza után szintén indokolt lehet e diagnosztikai eljárás alkalmazása.

A vizsgálat során lehetőség van bizonyos felismert elváltozások kezelésére, műtéti megoldására is. Ebben az esetben a beavatkozást operatív hiszteroszkópiának nevezzük.

Terhességmegszakítás (interruptio) a 12. hét előtt

A terhességmegszakítás, vagyis interrupció vagy művi abortusz egy orvosi beavatkozás, mely során a nem kívánt terhesség megszakítása történik egy kisműtét által. Háromból egy nő élete során átesik egyszer abortuszon.

Magyarországon a terhesség-megszakítás feltételeit az 1992. évi LXXIX. Törvény határozza meg.

A terhesség korát az utolsó menstruáció első napjától számoljuk, ha Ön nem biztos ebben az időpontban, az ultrahangvizsgálat által körülbelüli képet kaphatunk a magzat korárról. Mamnapság az interrupciós eljárás sokkal biztonságosabb, mint korábban volt.

Spontán vetélés műtéti befejezése (Curettage abortus incompletus, missed abortion esetén)

Spontán vetélésnek nevezzük a terhesség megszakadását a 24. terhességi hét előtt, ha a magzat világra jövetelekor életműködéseket nem mutat, és súlya nem éri el az 500 grammot, és a vetélés észlelhető külső behatás nélkül következett be. A műtét során a spontán vetélés után visszamaradt terhességi szövet, illetve az elhalt terhesség kiürítése történik a méhűrből.

Konizáció (conisatio) azaz kúpkimetszés a méhnyakon

A méhnyakrák szűrés (kolposzkópia és Pap-kenet) során észlelt, a HPV vírusfertőzés következtében rendellenes átalakult sejtek (CIN= cervikális intraepiteliális neoplázia, magyarul a méhnyak hámrétegének elváltozása, kórosan elfajult hám) okán kerülhet sor kúpkimetszésre vagy konizációra. A kórosan elfajult (diszpláziás) hámsejtek ritkán alakulnak át rosszindulatú méhnyakrákká, azonban kezelés nélkül idővel bármely páciensnél meg van az esély a sejtek rosszindulatú daganatos átalakulására. A kúpkimetszés során ezen abnormális, diszpláziás méhnyak sejtek kerülnek eltávolításra.

Méheltávolítás (Hysterectomia)

A méheltávolítás, azaz hysterectomia (ejtds: hiszterektómia) egy nőgyógyászat-sebészeti beavatkozás, mely során a méh eltávolításra kerül. Következésképpen a beavatkozást követően nem jelentkezik havi vérzés és a teherbeesés sem lehetséges többé. A műtét a 40-50 éves nők körében a leggyakoribb. 

A hiszterektómia egy nagy volumenű műtét, hosszú felépülési idővel, így csupán akkor indokolt, ha egyéb, kevésbé invazív (a test üregébe hatoló) kezelések már kipróbálásra kerültek, de mégsem bizonyultak elégségesnek az adott betegség gyógyításában. Ez alól kivételt jelenthetnek a rosszindulatú daganatok, amelyek egyetlen lehetséges kezelése - előrehaladott stádiumban - a hiszterektómia.

Attól függően, hogy a méheltávolítást milyen elváltozás teszi szükségessé, annak három típusa kerülhet szóba.

A méheltávolítása fajtái:

Méhpolip (méhnyálkahártya polip, polypus endometrii, endometrium polip)

A méhpolipok a méh nyálkahártyájának (endometrium) növedékei, melyek a méh ürege felé nőnek. Nagy többségben jóindulatú elváltozásokról van szó, de egyes esetekben rosszindulatúak lehetnek vagy az idő előre haladtával elrákosodhatnak.

A polipok mérete pár milliméteres átmérőtől a golflabda méretűig változhat. A polipok széles alappal vagy egy keskeny nyéllel csatlakoznak a méh falához. Előfordulhatnak egyedül, de sok esetben egyszerre több növedék található a méhben. Általában a méh üregén belül helyezkednek el, de ritkán a méhnyakon át a hüvelybe boltosulnak.

A polipok növekedésében hormonális faktorok játszanak szerepet, a vérben keringő ösztrogén nevű hormon elősegíti a kialakulásukat.A méhpolip előfordulása a menopauzán átesett hölgyek esetén a leggyakoribb, de bármely életkorban előfordulhat.

Mióma (leiomyoma/myoma uteri)

A miómagöbök a méh izomrétegének jóindulatú túlburjánzásának eredményei. A göbök simaizomból és kötőszövetből épülnek fel és méretben igen eltérőek lehetnek.

A betegség kialakulásának pontos oka a mai napig nem ismert, de annyi tudott, hogy növekedésük az ösztrogén nevű női hormonokkal áll kapcsolatban. Általában a termékeny korban nőnek, amikor az ösztrögének szintje magas, s a menopauza után sok esetben maguktól visszafejlődnek és nem okoznak többé panaszt.