Szülészeti fogalomtár
Az alább olvasható fogalommagyarázatokkal szeretnénk segítséget nyújtani a várandósoknak a terhesgondozással és a szüléssel kapcsolatos események megismerésében és a szakkifejezések megértésében.
*******
*****
*******
*****
8. Ultrahang vizsgálat (biometria, áramlásmérés) a 30-32. héten:
A terhesség alatti ultrahang szűrővizsgálatok célja, hogy a lehető leghamarabb felismerjük azokat a eltéréseket, melyek a terhesség lefolyására, a magzat egészségére, fejlődésére hatással vannak. A 30-32. héten végzett ultrahang vizsgálat a későn megnyilvánuló fejlődési rendellenességek szűrésére irányul, a magzati biometria a növekedési zavarok (növekedési elmaradás, nagy magzat) felismerése érdekében történik, valamint sor kerül a magzatvíz mennyiségének, a lepény helyzetének, érettségének vizsgálatára. A színkódolt Doppler-áramlásvizsgálattal (flowmetria) a terhes méhet ellátó anyai, illetve bizonyos magzati erek véráramlásának vizsgálata történik meg. Célja a magzat méhen belüli állapotának, illetve a méhlepény működésének megítélése.
9. Hüvelyváladék tenyésztés (GBS szűrés) a 35-36. héten:
A B csoportú Streptococcus (Streptococcus agalactiae) baktériumot a várandós nők 5-25 %-a hordozza a hüvelyében. A baktérium jelenlétének az újszülöttkori fertőzésekben van jelentősége. Az újszülött fertőzése legtöbbször a szülés során a szülőutakban, ritkábban az anya terhessége alatt következik be. Az anya hüvelyváladékából vett kenet pozitív eredménye esetén, a szülés közben alkalmazott antibiotikum therápia megóvja az újszülöttet a fertőzéstől, elkerülve ezzel a lehetséges szővödményeket.
10. Fibrinogén vizsgálat a 35-36. héten:
A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A vizsgálat segít kideríteni, hogy megfelelő-e a fibrinogén szintje ahhoz, hogy elősegítse a normális véralvadást.
11. Ellenanyagszűrés a 35-36. héten:
Az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától és az anyától közösen kapja, ezért a magzat vércsoportja számos esetben eltér az anya vércsoportjától. Emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek a születendő magzat vérében, így amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen. Az ellenanyagtermelődés leggyakrabban a szüléshez kapcsolódik, ugyanis a szülés folyamán találkozik az anya és a magzat vére. Ritkább esetben fordul elő, hogy a folyamat már a terhesség ideje alatt kialakul, néha valamilyen terhességi komplikáció miatt, esetenként azonban bármilyen azonosítható ok nélkül.
11.1 Vércsoport összeférhetetlenség akkor jelentkezik, amikor az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív.
A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét. Az ellenanyagok képesek ugyanis arra, hogy a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül eljussanak a magzat szervezetébe, ahol megtámadják a vörösvértesteket, és károsítják azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a babánál kialakuló betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség.
Ennek megelőzése képpen Rh negatív anya Rh pozitív újszülöttje esetén, szülés után 72 órán belül Anti-D immunglobulin injekciót adunk.
A terhesség során végzett ellenanyagszűrésnek köszönhetően időben kiderülhet, ha az anya szervezetében ellenanyag termelődik.
12. Aneszteziológiai konzultáció:
Az aneszteziológia az orvostudomány érzéstelenítésre szakosodott ága. Szakértője az aneszteziológus, köznyelven altatóorvos, akinek fő feladata a műtéti beavatkozások alatt és után a fájdalom megszüntetése és csillapítása, valamint a beteg életműködéseinek ellenőrzése, egyensúlyban tartása. Tervezett műtétek előtt – és felkészülve a szülés közben esetleg szükségessé váló császármetszésre – aneszteziológiai konzultáció történik. Ennek során az orvos megvizsgálja a pácienst, valamint laborvizsgálatok, vérnyomásmérés, EKG-vizsgálat történik, de szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra (pl. szívultrahang, légzésfunkció) is. Az aneszteziológus tájékozódik a tervezett műtét típusáról, és részletesen áttekinti a korábbi betegségeket, az esetleges műtéteket, a beteg által szedett gyógyszereket, a beteg gyógyszerérzékenységét. Az aneszteziológus ezt követően a beavatkozást végző orvossal és a beteggel együtt választja ki a legmegfelelőbb érzéstelenítési módot.
12.1. EKG:
Elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív (nem behatoló) diagnosztikai eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt, annak elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség változásainak regisztrálásával. Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtethetünk a szív állapotára. Elemezni lehet általa a szív ritmusát, az ingerület kiindulásának helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát, következtetni lehet esetleges tüdőembóliára.
13. Epidurális fájdalomcsillapítás:
Valamennyi fájdalomcsillapító gyógyszer és módszer közül a gerincközeli technikák (epiduralis, spinalis, kombinált spinalis-epiduralis érzéstelenítés) segítségével csillapítható leghatékonyabban a szülési fájdalom. A regionális érzéstelenítés hatékony, könnyen kivitelezhető módszer, szükség esetén ismételhető, s mindezt úgy érjük el, hogy az terhes tudatállapotába nem avatkozunk be, ennek eredményeként a szülőnő a szülés teljes ideje alatt képes együttműködni orvosával, szülésznőjével.
Az epidurális érzéstelenítés során az epidurális térbe egy behelyezett kanülön keresztül folyamatos vagy többszöri gyógyszerbeadás történik. Ennek hatására körülbelül 10-15 perc múlva az alsó testfélen érzéskiesés alakul ki. (Az epidurális érzéstelenítést gyakran tévesztik össze a gerincközeli érzéstelenítések másik fajtájával, az úgynevezett spinális érzéstelenítéssel, amelynél egyszeri gyógyszerbeadást követően nagyjából 4-6 órán keresztül érzés- és mozgáskiesés alakul ki.)
Az epidurális érzéstelenítést elő kell készíteni. Ennek során biztosítjuk a vénát, majd infúzió formájában folyadékpótlás történik, illetve felhelyezzük a rutin monitorizálási eszközöket, így a vérnyomásmérőt, az EKG-t, valamint a vér oxigénszintjét mérő pulzoximétert. Ezt követően a beteget felültetjük, majd fertőtlenítőszerrel lemossuk a hátát. Ha ez megvan, akkor helyi érzéstelenítő gyógyszert adunk a bőre alá.
A folyamat következő lépéseként a csigolyanyúlványok között elhaladva az epidurális térbe egy vékony műanyag kanült vezetünk be. A kanül bőrön kívül eső részét kötszerrel rögzítjük a beteg hátára, a gyógyszeradagoló részt pedig a vállon rögzítjük. A beteg nyugodtan ráfeküdhet a kanülre. A húgyhólyag beidegzésének blokkolása miatt (az érzéstelenítés azt is blokkolja) a spontán vizeletürítés sikertelen lehet, így epidurális érzéstelenítés esetén hólyagkatéter behelyezése szükséges. Ha vége a műtétnek, az epidurális kanül eltávolítása egyetlen mozdulattal történik.
Az epidurális érzéstelenítés az előkészítéssel együtt körülbelül 25 perces folyamat.
14. Cytológia:
Citológiai vizsgálat: diagnosztikai eljárás, amelynek során a nőgyógyász a méhnyakról egy speciális eszközzel sejteket választ le, majd ezeket egy mikroszkóp segítségével laboratóriumban megvizsgálják, a kóros elváltozások felismerése érdekében.
15. HIV-vizsgálat:
Az AIDS betegséget okozó vírus kimutatására szolgáló vizsgálat, amely vérből vagy testváladékból állapítja meg a fertőzés esetleges fennálltát.
16. PKU-szűrés:
Az újszülöttkori szűrés egy speciális vérvizsgálat, mely lehetővé teszi 26 anyagcsere betegség korai felismerését.
17. BCG oltás:
A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a TBC kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től.
Ennek érdekében a csecsemők születésük után minél előbb meg kell, hogy kapják a BCG oltást.
